ZsuAmikor annyira ki vagyok éhezve a szeretetre, ölelésre, érintésre, hogy szinte bármit megtehetnek velem, mintha marionett bábu lennék; bármennyit képes vagyok várni rá; megelégszem a hitegetéssel, az üres szavakkal; ujjongok, ha a fotómra azt mondja csinos vagyok; a biztos programomat lemondom, az ő bizonytalan jöveteléért és várom őt; elhiszem, hogy jó vagyok, hogy kellek…stb. Közben meg a bizonyítékok nem jönnek, nincsenek. Egy illúziót építettem magamnak, amit elhittem. És ez ugye még nem a szerelem, csak ki vagyok éhezve.